Terítési etikett
ÉRDEKESSÉG:
XIV. Lajos étkezett utoljára ujjaival és késsel. A villa használatát Richelieu bíboros rendelte el, mert roppantul zavarta a piszkos kézzel, mohón habzsolók látványa. A villa elterjedésének oka az ebben az időszakban viselt malomkerék méretű gallér is volt. Az asszonyok övükhöz kötve egy hüvelyben tárolták a késüket és villájukat.
Forrás: Görög Ibolya – Mindennapi maceráink című könyve
TERÍTÉS
Számtalan módja van a terítésnek és az eszközök kombinálásának. Akár országonként is változhat egy-egy apróság. Most egy általánosabb terítést mutatok be Nektek. A tányérokat szándékosan nem írom le. Minden esetben alul van egy teríték tányér és erre jön a többi. Igaz a bemutatott esetben már tányérszervízről beszélünk, tehát a fogásokat a pincér rögtön a vendég elé teszi.
– Terítéskor a tányérokat középre helyezzük, kivéve a zsemle tányért, melyet a teríték bal oldalára rakunk.
– Az evőeszközök felrakása a belűről kifelé történik.
– Használatuk fordítva. Étkezéskor mindig kívülről befelé haladjatok. Szándékosan így rakják fel az evőeszközöket. A fogások sorrendjében folyamatosan haladtok befelé.
– A megfelelő evőeszköz mindig arra az oldalára kerüljön a tányérnak, amelyik kezével a vendég használja.
– A kések élét mindig a tányér felé kell fordítani
– Ügyeljetek arra, hogy egy vonalban legyen mindkét oldal evőeszközei és párhuzamosak legyenek egymással
– Általánosan elfogadott, hogy a bal oldalra 3 evőeszközt ( 2 villa és halvilla), a jobb oldalra pedig 4 evőeszközt (2 kés, halkés, kanál) helyezhetünk fel
– Felülre pedig 2 db evőeszköz kerül ( új tendencia) – Desszertkanál és desszert villa
– A poharak a teríték koronái. Itt egy csokor alakzatban felrakott formációról beszélünk. Egyébként 4 felrakási formát különböztetünk meg: egyenes vonalú, csokor, félköríves, újszerű.
Terítési etikett
